10.rész

Sziasztok!Itt egy újabb rész.Szerintem nem lett a legjobb.De remélem azért tetszeni fog..
xx S.J

Stefanie Jonson szemszöge:

~1 héttel később~

Fáradtan lépkedek le a lépcsőn reggel.ha most valaki látna az hinné,hogy egy élő hallott járkál a házban.És ez mind annak a jele,hogy az elmúlt egy hétben aludtam vagy 8 óra hosszát.Csak tudnám miért.Folyamatosan rém álmom van és egyre jobban kezd eldurvulni a helyzet.Volt olyan hogy Becca Stiles-t hívta át mert nem tudott felkelteni.A gondolat menetemet egy beszélgetés csapta meg Ezért meg álltam a falnál és kihallgattam őket:


-Isaac-al elmegyünk Erdélybe 2 hétre.Kikkel derítenünk ezzel a dologgal kapcsolatban mindent amit lehet.-Hallottam Becca hangját.
-Rendeben de nagyon vigyázatok egymásra.-Hallottam meg a nagyi hangját.
-Milyen dologgal kapcsolatban mentek Erdélybe?És nekem mért nem lehet elmondani semmit?-Kérdeztem miközben ki léptem a fal mögül de mintha meg se hallották volna köszöntek el és mentek ki az ajtón.Hát én menten rosszul leszek.Az nap amikor elmentem a vacsoráról vissza se kellet volna jönnöm. Felmentem a szobámba egyenesen a szekrényemhez kivettem belőle pár ruha darabot és bementem a fürdőbe.Mérges voltam mert nekem nem mondanak el semmit mindenki csak titkolózik előttem.Még Becca is akivel szinte testvérek vagyunk és tudunk egymásról mindent.Vagyis csak tudtunk mivel nem is beszélünk már semmiről.Gyorsan lezuhanyoztam,fogat mostam,Egy alap smink hajamat lófatokba fogtam és felkapkodtam a ruhákat amiket be hoztam:

Majd kimentem és lefeküdtem az ágyra.Majd szép lassan lezárultak a szemeim.

"Erdő.Egy erdőben sétálok.Méghozzá egy elég ijesztő részen.Enyhe köd van de nem sűrű.A fák sűrűn nőttek és egy föld úton sétálok.Sétálok egy ideje mikor megérkezek az "úti célomhoz" Egy hatalmas Kastély szerűség az egész.

-Stefanie segíts nekem!Tudni akarod az igazságot?Találj meg és segíts nekem!"

Ennyi.Felkeltem.De valami azt súgta meg kell találnom azt a kastélyt.Gyorsan fel pattantam és lementem.

-Szia Nagyi!-Köszöntem.

-Szia Kincsem!-köszönt ő is majd le ült a kanapéra én pedig vele szembe.

-Nagyi?A közelben van valahol kastély?Olyan ami elhagyatott?-Kérdeztem

-Van! A régi Banrowe kastély.De már három évszázada üresen áll.-Mondta a nagyi.

-Miért?-Kérdeztem kíváncsian.

-Nem tudni.Annyit lehet tudni arról a helyről,hogy sok titka van.Azt hiszem az utolsó Banrowe Bakersfield-ben él 4 órás út innen.De miért?-Nézet rám furcsán.

-Csak kíváncsiság.És merre van az a kastély?-Kérdeztem.

-Azt nem tudom.Kicsiként sose engedtek el arra.De azt mondják ha fel mész Beacon Hills legmagasabb pontjára pont rá látsz.És mint tudjuk Beacon Hills legmagasabb pontja a víztározó.-Mondta mosolyogva.Ekkor csengetek.

-Nyitom!-Mondtam és az ajtóhoz sétáltam.Kinyitottam azt és Scott aggódó pillantásával találtam magam szemben.

-Szia Scott!Gyere be!-Ajánlottam fel és odébb álltam.

-Nem azért jöttem,hogy be menyek.-Mondta idegesen.

-Hát akkor?-Kérdeztem.

-Mond azt,hogy itt van Lydia mert sehogy sem lehet elérni és nem találjuk sehol.-Hadarta el.

-Mi??Nem nincs itt...Mikor tűnt el??-Kérdeztem én is egyre idegesebben.

-Tegnap este óta nem került elő.-Mondta.

-Segítek megkeresni!-Mondtam és ,már léptem is ki de ebben meg akadályozott.

-Nem te itt maradsz.-Mondta és már ment is.

-Na azt már nem.-Mondtam alig halhatóan.megvártam míg eltűnik az utcából és egy "elmentem"-mel.Rohantam  a viztározóhoz csak úgy szántottam a ház sorokat.

Már láttam a célt.Csoda,hogy nem fúltam be ennyi futástól és ilyen iramban.
 

Amint felértem körbe néztem és kerestem a valódi úti célom.Nem kellet sokáig keresnem ugyanis megtaláltam.

Nem vártam egy percet sem eszeveszett futásba kezdtem.

Nemsokára el értem az erdőt de még itt sem álltam meg.Már szúrt az oldalam de az ösztöneim azt súgták nem állhatok meg,így hát tovább futottam.Nem sokkal később megláttam a Kastélyt.A lábam már vérzett mert a cserjék fel hasították a bőrt.Lassítottam.

Hátborzongató volt.Beljebb mentem.A kapuval nem babráltam sokat,ugyanis szó szerint elvolt rohadva a rajta lévő lánc.Hihetetlen ijesztő volt az égész udvar.Horror filmbe illik ez az égész.A lila boka cipőm már sár borította és vér.Csak ekkor vettem észre,hogy mennyire vérzik a lábam.Leguggoltam és szemügyre vettem a "sebeket" amik már nem voltak ott[o.O] Nem volt seb csak a rászáradt vér.-OMG-hangzott el a fejemben.Felálltam és elindultam.Az ajtóhoz érve megtorpantam.Tárva-nyitva volt.
-Jaj istenem segíts!-Mondtam alig halhatóan.Át léptem a küszöböt.Az ajtóval szemben egy két lépcsősoros lépcső vezetett fel.Balra és jobbra egyaránt volt ajtó ami szintén nyitva állt.-Rendben Stefanie menni fog.-Biztattam magam.Elindultam fel az egyik lépcső szárnyon de egy hang megállított.
-Stefanie?Te mit keresel itt?-kérdezte egy női hang.Tudtam ki az.Egyből megfordultam.
-Lydia..Téged kereslek.Scott volt reggel nálam és mondta,hogy tegnap este óta nem kerültél elő.-Mondtam miközben lementem hozzá.-De mit keresel itt?
Épp bele kezdet volna de úgymond "Gonosz nevetést" hallottunk és mind a ketten a hang irányába kaptuk a fejünket.Egy nem tudom mi a franc volt.

-Majd én megmondom.Lydia azért mert ide hívtam.Nem magától jött.Te pedig azért mert azt mondtam neked álmodban.Mert kíváncsi vagy,hogy kivagy és mért nem mond neked senki semmit.-Mondta és hangos nevetésben tört ki.Lydiára néztem.Majd vissza.Igaza van.De mégis ki ez?Vagyis mi ez?
Ekkor lépet be egy negyven év körüli nő.Az az izé pedig eltűnt.
-Na most mondja meg valaki,hogy mi a franc történik.-Keltem ki magamból mire mind a ketten rám néztek.
-Rendeben.-Mondta Lydia és össze néztek a nővel aki csak bólintott.Lydia kiment.Az a nő pedig felém vette az irányt.
-A nevem  Noshiko Yukimura.-Mondta illedelmesen.
-Stefanie Jonson.-Válaszoltam.
-Véres a lábad de nincs seb??-Kérdezte miközben leguggolt elém.-Kitsune.-Mondta. 
-Hogy mi?-Kérdeztem.

-Kitsune..-Folytatta volna de belépet Lydia,Alison,Stiles,Derek,Számomra ismeretlen két lány és egy idősebb pasas.Elmondtak mindent kiderült,hogy az a bigyó egy nogitsune.Aki éppen egy testet keres.És vannak Oni-k.Az ő feladatuk kinyírni ezt az izét.És,hogy azt hitték rólam,hogy alakváltó vagyok amikor egy Kitsune.Scott, Derek ,Isaac,Peter,Cora.Cora Derek Húga.Peter meg a nagybátyjuk.A kimaradó csaj Malia.Ő préri farkas.Alison és a családja Vadászok.Mármint "természetfeleti"Vadászok.Lydia egy Banshee.Aki akkor síkit ha valaki meghall.-Egy hozzátatozó-Becca pedig segítő.Aki az életét adná Isaac-ért.Rajtuk kívül még van egy iker pár Ethan és Aiden ők szintén farkasok.Annyi különbséggel,hogy alfák voltak.A sok magyarázás után végre okosabb vagyok.Stiles haza felé tart velem a többiek még maradnak.Amikor leparkolt előttünk.Megkérdeztem ami bántja a csőröm.

-Stiles..Itt alszol?-Kérdeztem meg.Igazából nem ezt akartam hanem hogy mi is van köztünk.

-Ha akarod.-Felelte.Én csak hevesen bólogattam.

Bementünk gyorsan lefürödtünk külön-külön.Majd befeküdtünk az ágyba.

-Stef? Lenne kedved holnap velem vacsorázni?-Kérdezte.Hallani lehetett a hangjában hogy fél a válaszomtól.

-Igen Stiles. Lenne kedvem.-Válaszoltam és hozzá bújtam.Egy pár perc után hallottam az egyenletes aranyos szuszogását amitől én is hamar elaludtam.